Felérve a Börzsöny legmagasabb pontjára megkönnyebbültem, a nehezén már túl vagyok. Csendben indultam le a csúcsról, hogy fel ne ébresszem azt a néhány kalandort, akik a fák között kifeszített függőágyukban aludtak. Az út további részén továbbra is óvatosnak kellett lennem, nagyrészt szűk ösvények és köves terep nehezítette a haladást. Ekkora a madarak már elkezdték reggeli éneküket és a fények is szépen lassan elkezdtek utat törni a fák sűrű lombjai között.
A Kör
1 post