Mesterművek fából és jégből – Édesanyám tollából
Hajnali 4-kor ébresztett a telefonom. No, ez már tényleg az utolsó, hogy a hétvégén a Tátrába menjek, ez a hétvégi korán kelés most nem esett jól. Aztán mégis összekaptam magam, és iránya a jól ismert találkozási pont, Miskolc, Görög templom. 5 órára teljes a csapat, mindenki a buszon és elfoglalta a helyét, irány a Tátra!
Bánrévénél léptük át a határt, néha beleszundikáltunk a nézelődésbe, de amikor Poprádnál feltűntek a havas hegycsúcsok, a Kriván a Rysy, akkor már tudtam, ezért érdemes volt útra kelni.

Késmárk
Utunk első állomása Késmárkra vezetett, ez a város semmiben sem különbözik a többi szlovák várostól, de ahogy kiszálltunk a buszból, egyből ránk telepedett valami jól eső nyugodtság. Késmárk Poprádtól kb. 15 km-re fekszik, közel a Magas-Tátrához, a város szívében, ahol két templom is áll egymás mellett. Az egyik a narancsszínű, zöld kupolás evangélikus templom, melynek egyik nevezetessége a márvány mauzóleum, ahol Thököly Imre nyugszik.
A másik pedig az evangélikus ótemplom, amelyet 1687-ben építették fából, formáját tekintve barokk stílusban. Ez az egyedülálló tiszafából és vörös lucfenyőből készült faépítmény, egyetlen fémdarab felhasználása nélkül készült. Az Evangélikus Fatemplom a Felvidék leghíresebb és legnagyobb fatemploma. Belsejét csodálatos, festett ószövetségi jelenetek díszítik.
A főtérről a várhoz sétáltunk, amely eredetileg a Thököly család birtoka volt, elnézelődtünk az ódon falak között, aztán újra buszra szálltunk.
Következő állomásunk Ótátrafüred, amely a legrégibb tátrai üdülőtelepülés és fontos kiindulópont a Magas-Tátra középső részébe.

Ótátrafüred
Rövid nézelődés után elindultunk utunk célpontja felé, az Ótátrafüredi Siklóvasúthoz, amely Ótátrafüred és a Tarajka hegycsúcsnál lévő turista komplexum között közlekedik a Magas-Tátrában. Idegenvezetőnktől megtudtuk, hogy az eredeti siklóvasút még Magyarországról érkezett a Tátrába a legendás Ganz gyárból. Az első sikló pedig 1908. december 20-án szállította az első turistákat a Tarajkára. Lassan elfoglaltuk helyünket, és 1028 m-ről sajnos nagyon hamar felértünk a Tarajkára (1263 m). Itt már csodálatos napsütés és vakítóan fehér hó valamint Kubo fogadott bennünket.
Tarajka védnöke a 2,4 méteres vasból készült 350 kg súlyú Kubo medve, melynek fogai vasékekből szemei pedig féldrágakőből készültek. Valamint ha még mindig szeretnénk macikkal találkozni Kubon kívül, akkor pici sétával további 5 fából faragott medvével találkozhatunk, amelyet szobrászok készítettek.

Jégkatedrális
És amiért útra keltünk, Tarajka egyik látványossága, a Jégkatedrális, melynek témája ezúttal a római Szent Péter Bazilika a Bernini koronáddal együtt. A Jégtemplomot november 23-án nyitották meg a látogatók előtt, melynek munkálatait Adam Bakos vezetésével szlovák, cseh és spanyol jégszobrászokból álló csapat végezte. A templom elkészítéséhez 1800 jégtömböt használtak fel, melyhez 10 kamionnyi , azaz 225 tonna jégre volt szükség. A jégszobrászok precíz munkával, hangulatos világítással tették még látványosabbá ezt a csodálatos építményt, amelynek magasság eléri a 25 métert.

Engem az első meglepetés akkor ért, amikor beléptem a kupolába és ott -10 fok volt, hidegebb, mint a kinti levegő. Persze, a jégszobrok miatt folyamatosan tartani kell a benti -10 fokot. A hideg megtapasztalása után már ámulattal néztem a különleges alkotásokat. Minden elismerésem a művészeknek, akik ilyen hidegben dolgoztak ezeken a szobrokon. A Jégpalotában esküvőt, eljegyzést is tartanak, valamint zenei koncertekkel is várják a bátrabbakat.

Kis séta a havas tájon, egy kis napfürdőzés a vakító kék ég alatt, és bekövetkezett, amit már nem is vártunk annyira, irány hazafelé…
Magunk mögött hagyva a csodálatos hólepte tátrai hegyeket Miskolc irányába vettük utunkat…
Ha tetszett a cikk kérlek látogass el a facebook oldalamra és nyomj egy lájkot. Így nem maradsz le a legújabb kalandokról. https://www.facebook.com/belifesome/